Cégünkről

Vezetői összefoglaló


A Bori Marcipán története 1996-ig nyúlik vissza. Viszonteladással foglalkoztak és nagykereskedésektől vásároltak, többek között az igen híres Szamos Marcipántól.

A piac egyre nagyobb lett és 1998-ban elkezdtek saját gyártású marcipánfigurákkal kereskedni.

A Bori Marcipán teljes termékportfolióját a marcipánfigura és virág termékcsalád jelentik.

A magyar marcipánpiac változó szezonalítást mutat, mivel nyáron az esküvők miatt megnő a virágok iránti kereslet, de ez kiegyenlítődik, mert az aktuális figurák (Mikulás, karácsonyfa) fogyasztása jelentősen megnő télen.

A piacorientált gondolkodás elkerülhetetlen a mai világban, hiszen túl sok termék jut viszonylag kevés fogyasztóra, túltelítettséget okozva a termékek illetve szolgáltatások piacán. Egyes vállalatok a piac kitágításával foglalkoznak, de legtöbbjük azért küzd, hogy a meglévő piacon növelje részesedését, míg a verseny győztesei körültekintően mérik fel az igényeket, felismerik lehetőségeiket, és olyan értékes ajánlatokkal lépnek a fogyasztói célcsoport elé, amelyekkel versenytársaik végképp nem tudnak harcba szállni.

A szervezeti célok elérésének kulcsa az, hogy meg kell határozni a célpiacok szükségleteit és igényeit, s ezeket a konkurenciánál hatásosabban és hatékonyabban kell kielégíteni.


A marcipán készítése és feldolgozása


A marcipán készítésének alapművelete: beszerzés, hengerelés, színezés. Ezek után jön a kimérés és a formázás.

Beszerzés

A marcipán alapanyagául a cukor és a mandula szolgál. A mandulát Kaliforniából hajón, majd kamionnal hozzák be.

Hengerlés és színezés

A marcipánmassza készítése gépek segítségével történik. A marcipán hengergépben a mandulát és a cukrot összepréselik és a mandulából kijövő olaj adja meg a massza textúráját. A Bori Marcipán 3x-os marcipánt használ, ami azt jelenti, hogy 1 kg mandulához 3 kg cukrot adnak. Színezőanyagként természetes és mesterséges élelmiszerszínezőket használnak.

Kimérés és formázás

Gép segítségével kigrammozzák a masszát, és utána jön a formázás. A formázást kézzel végzik. A figurák saját tervezésűek. A tervező Harmath Gábor az egyik alapítója a cégnek.


A marcipán története


Az olaszországi Velencében tizennégy helyi cukrász megalapította a „Marcipán-igazságegyesület”-et. Velence egyik ostromakor a kényszer szülte meg a marcipánt, alig tudják az emberek. A körülzárás után a támadók ki akarták éheztetni a várost, az azonban - hírül kapva, hogy már közelednek a felmentő csapatok – nem akarta megnyitni a kaput előttük. Amikor elfogyott a kenyér, a pékek számára felkutattak minden raktárban lévő gabonamagot. Eközben leltek rá az igen nagy mennyiségű mandulatartalékra is. Ezt egy cukrász vette magához, s több kíséret után megszületett az – akkor még nevesincs – ősmarcipán.

A győzelem után Velence védőszentje, Szent Márk ünnepén minden évben ingyenesen osztogatták a csemegét a város lakóinak. El is nevezték Márk kenyerének (marcipanusnak).

Az említett egylet tagjai kis kiadványokban kívánják a várost felkereső nagyszámú turistával tudatni az igazságot: a marcipán legalább úgy Velence jelképe lehet, mint a gondola, a gondolások.